Több mint 40 ezer új cukorbeteg került be az adatbázisba 2020 első kilenc hónapjában

2020 első kilenc hónapjában nem kevesebb mint 43.460 új cukorbeteget regisztráltak Romániában, mely mérsékelt csökkenést jelent a 2019-es év ugyanezen időszakában mért adatokhoz képest, amikor is az adatbázisba első alkalommal bekerülő diabéteszesek száma még 54.602 volt – derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) legfrissebb összesítéséből.

A megyei közegészségügyi igazgatóságok adatinak összesítése révén nyert statisztika ugyanakkor azt is megmutatja, hogy országunkban 2020 szeptemberének végén 1.183.671 cukorbetegséggel élő személyt tartottak nyilván (2019-ben ez a szám 1.141.677 volt). Noha erre vonatkozó idei adatok még nincsenek, de ezzel kapcsolatban mindenképp érdemes tudni, hogy az endokrin, táplálkozási és anyagcsere-betegségek egy évvel korábban, tehát 2019-ben 3.100 páciens halálát okozták, s ennek túlnyomó többségét épp a cukorbetegség tette ki, mely 2862 emberéletet követelt.

Természetesen az INSP által közzétett adathalmazban megyei lebontásban is szerepelnek az adatok, így az is egyértelműen kitűnik, hogy az új esetszámok csökkenése Szatmárban is tetten érhető. Míg 2019 első kilenc hónapjában 1.484 új beteget regisztrált a közegészségügyi igazgatóság, addig az idei év ugyanezen időszakában "csupán" 1.114 fővel bővült a cukorbetegek csoportja, mely sajnos még így is elég népes, hiszen a kilencedik hónap végén 25.406 diabétesszel élő személyt tartottak nyilván megyénk területén.

Mit érdemes tudni a cukorbetegségről?

Először is fontos különbséget tenni az I. és a II. típusú cukorbetegség között, ugyanis míg az előbbit juvenilis, azaz gyermekbetegségként könyvelhetjük el, aminek hátterében autoimmun folyamatok vagy vírusfertőzés állhat, addig a II. típusú főként a nem megfelelő, egészségtelen életmód következtében alakul ki. Utóbbival kapcsolatban elmondható, hogy kialakulásának rizikóját jelentősen megnöveli a túlsúly, a stressz, a mozgásszegény életvitel és az egészségtelen táplálkozás is.

Mint azt dr. Breban Raluca diabetológus korábban a Szatmár.ro-nak kifejtette, több tünet is árulkodó lehet a cukorbetegség kialakulását illetően. A hirtelen kialakuló cukorbetegség egyik első számú jele a fokozott folyadékvesztés, azaz a páciens a normálisnál sokkal többet vizel, s ennek megfelelően nagyobb a folyadékbevitele is. Emellett a páciens anyagcsere-zavarokat tapasztalhat, például sokan szembesülnek azzal, hogy sokat esznek, mégis rohamosan fogynak.

Bár sokáig észrevétlenül kíséri áldozatát, a cukorbetegség korántsem veszélytelen, sőt, sokkal inkább egy olyan krónikus betegségről beszélhetünk, mely kezelés nélkül lassan, de biztosan a szakadék széle felé taszítja az embert.

„Amennyiben elhanyagoljuk a betegség kezelését, komoly következményekkel kell szembenéznünk, ami akár az I., akár a  II. típusú cukorbetegségben szenvedőket is érintheti. Ilyen esetben drámaian megugrik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának lehetősége, a magas vérnyomás mellett akár szívinfarktus és agyvérzés és bekövetkezhet” – figyelmeztet a doktornő. De nem ez az egyetlen lehetséges következménye a cukorbetegségnek, ugyanis gyakorinak tekinthető még az ideg- és érkárosodás, mely főként az alsó végtagokat érinti, s szélsőséges esetben lábamputációhoz is vezethet. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a szemkárosodást is, mely akár vakságban is tetőzhet, de maga a cukorbaj más szembetegségek kialakulásának esélyét is fokozza, pl. zöld- vagy szürkehályog.

„Azonban nagyon fontos tudni, hogy időben diagnosztizált és folyamatosan kezelt diabétesszel még lehet hosszú és tartalmas életet élni. A korai felismeréshez viszont elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat, melyet negyven éves kor felett évente ajánlatos elvégezni. Azoknak, akiknél pedig cukorbetegséget állapítottunk meg, ugyancsak tanácsos rendszeres időközönként átesni egy alapos vizsgálaton, ugyanis csak így szűrhetők ki az esetleges szövődmények” – tanácsolja Breban doktornő.

„Megelőzésként mindenképp érdemes nagy figyelmet szentelni az egészséges és rendszeres étkezésre, a megfelelő folyadékpótlásra, és ajánlatos naponta 30 percnyi mozgást is beiktatni a hétköznapokba. A diagnosztizált pácienseknek pedig fontos megérteniük, hogy nem csak betegek, de önmaguk orvosai is egyben, hiszen a szakorvos hiába ír fel gyógyszert és kezelést, ha tanácsai süket fülekre találnak. A hatékony kezelésben kulcsfontosságú szerepe van a szigorúan és pontosan betartott étrendi kezelésnek. Ennek elmulasztását nem lehetséges gyógyszerekkel helyettesíteni" -  mondta el híroldalunknak Raluca Breban.